Koncepció: A Romakép Műhely a 2011. tavaszi félévében meghirdetett kurzus folytatásaként jött létre. A nyitott filmklubként is működő vetítéssorozat programját a 2011. kurzus hallgatóiból és a beszélgetés résztvevőiből álló közösség szervezte és bonyolította le.

A filmek és a vendégek kiválasztásának kulcsfogalma a „láthatóság” volt. A programelemekben továbbra is a romák mozgóképes és általában vizuális megjelenésének, megjelenítésének szentelt kritikai figyelmet. A Műhely kritikai alapállása annak tudható be, hogy a romák képen való megjelenése/megjelenítése (a médium közvetítette képek „elmosódottságának” köszönhetően) nem jelenti egyben láthatóságukat is.

A program kialakításánál nagyban támaszkodtunk a 2011. őszén lezárt doktori kutatásom eredményeire, ám épp a közösségi formának köszönhetően az elemek kiválasztásánál, a vendégek meghívásánál és a beszélgetések lebonyolításánál nagyon nagy szerepe volt a szervezőpartnerré váló, tehát bizonyos értelemben „emancipálódó” egyetemi hallgatók felfogása, élményanyaga.

A legtöbb programelem a roma önreprezentáció különféle megvalósulási formáiból állt: a tudománytól a képzőművészeten, a zenén és színházon át a jogvédelemig. Az „identitás feletti kontroll” visszaszerzésének képeit a vetítések utáni beszélgetéseken a Műhely szervezői a meghívott vendégekkel együtt elemezték, értelmezték. Ez utóbbiak vagy a filmek készítői, szereplői vagy az érintett téma roma és/vagy nem roma szakértői voltak. A beszélgetések és a kapcsolódó kurzus során tehát a reprezentáció hatalmi politikáit elemeztük, középpontban az azokat aláásó stratégiákkal, ám továbbra is érintve a roma önkifejezést, emancipációt segítő mentorálásban, támogatásban megnyilvánuló rejtett módjait.

Pócsik Andrea