Roma Visual Lab

Anthropological visual interpretation with the participation of social scientists, film professionals and university students.

Romakép Műhely

Antropológiai képértelmezés társadalomkutatók, filmes szakemberek, egyetemi hallgatók részvételével.

Anglune alava

O Romakép Műhely jekh shpecialno sityarimaski thaj sityimaski forma si. Ando 2014-to bersh aba shtar bersh kerelpe sar kethanutne filmosko klubo thaj zumavel vel sityarden te keren butyi, te len pengi rig ande leste. la univerzitako chaso jekh dokumentosko filmosko mozivo, po DocuArt-esko than te shuvas vash le zhanimata, kerdyol la rezistancijako than.Lesko inkerdyipe pel romenge filmura thaj kodolesko vizualno andre sikavipe lel sama kritikasa. Le műhely-esko kritikalno fundosaripe pala kodo kerdyilas, ke le rom sikavipe/sikadyipe chi phenel kodi, ke von dikhimaskej.

2020

TÉMA

2019

Chances are unless you are very lucky you will.

2018

Many conventional colleges and schools

2017

While most people enjoy casino gambling.

2016

In the last five to six years the FTA satellite.

2015

Chances are unless you are very lucky you will.

2014

Many conventional colleges and schools

2013

While most people enjoy casino gambling.

O Romakép Műhely

Andel romenge kipongi analiza pa bersheste pe bersheste kaver vazdel avri, vel dikhitorenge reakciji, vel vendegonge gindimata opre hasnil te formalil le programoski koncepcija thaj kodolesko inkerdyipe.Vi pe la univerzitake kurzusha paruvenpe, pa bersheste pe bersheste kaver inkerdyimatonca buxlyon, kade zumaven palal te resen le műhelyeski butyi.E webrig sa kadale butyango rezultato, de kodi gindisaras ke naj numa arxivo, de vel zhanimatongi avucija, vady o zvoro la inshpiracijake, kon le societatoske pushimatonca, kodolengo vizualnone abrazolimasa, le filmonge kulturalnona analizasa foglalkozin.

Müllner András (ELTE BTK Medija thaj Komunikacijako Fakulteto,  le műhely-esko sheruno kathar o 2014-to bersh) kade imbil:

O Romakép Műhely, so e Pócsik Andre fundosardas, zhi kathar o angluno paso le romenge vizualnone sikavimaske – maj feder le filmonge – zumavel te del shajipe. Le műhelyesko kritikalno fundosaripe pala kodo kerdyilas, ke le rom sikavipe/sikadyipe chi phenel kodi, ke von dikhimaskej, ke le texnikake multiplikacijaki instrumentura, maj feder o filmo thaj o fotovo kathar o 19-to shelbershesko agor, apoj ando 20-to shelbersh sa maj zurales, bizhanglo thaj zhanglo dikhle thaj dikhenle v’adyes le hatalmosko instrumentoske. Pe’kh teluno grupo o majoritetosko societato vi vizualnone kiponca kamel te kerel kontrolo, atunchi o kipo homogeno avla thaj chi del shajipe pe kodi, hody kodole niposko barvalo trajo te abrazolil.

Le Romakép Műhely andel 2011-tone bershesko marciushi laspe te kerel butyi thaj sako primavara pale sikavelpe, kana kodolesko membrura, le lashara, organizatora, vendegura, sityarde, sityara thaj kon ande mozivonde phiren thaj po agor, le DocuArt Mozivoske butyara kethane hatyaren le fotovoske, teatroske, vizualno arto, filmoske analizango zvoro, so kethanipe kerel, thaj shaj zhanen tele te burdin le hatalmoske vizualni rama. Shooting back, phenel o Faye Ginsburg, thaj kadala lasha vorbasa jekh nyelvo rodimasko than definialil, e maj nyevo kerdyi antropologija, so le telune grupongi medijako hasnimasa foglalkozil. O Romakép Műhely pala kadala gindimata si than le “palpale pushkimase”, vady jekh na kasave ketanickona vorbasa “palpale filmosarimasko/palpale boldyimasko” than, kajso le filmesko akanutno subjekto palpale lel e kamera, te sikavelpe vi voj thaj t’avel dikhimasko ande resletonde, palal shablonura. Kadi feladato del le filmonge kerintorenge, vi pen te komponalin andej rama, te bolden karing pende e kamera, kana pel kavrende kamen filmo te keren.

Shajke tume seron pe kodi, kodo rom, o Balogh János andaj Patapoklosha ande la Varga Agotako filmo so kerdas le kiposa, so pe leste thaj pala leski familija kerde le xanrale anglaj deportacija, ando 1994. O Balogh János pala unyi bersha maladyilas le Sárközi xanralesa, kon aba civilno polgari sas thaj pachasa trajilas ando socializmo, so pasha drom vazdas o Balogh János peska amalenca. O dulmutano xanralo sikadas pesko albumo pherde deportalime manushenca, de numa te sunulle, na pala kodi te jertonle, numa kade, hajkam o pherdo hatalmo kamlas palpale te lel pe’kh minuto. De nasles baxt. Ke o Balogh János opre pinzhardas peske nyamon pe’kh kipo, thaj kana jive manglas palpale kodo fotovo kathar o dulmutano xanralo, avri cirdas anda albumo thaj nashilastar lesa, pel dromeski kaver rig. Kathar kodo minuto pesko kerdyilas – o kipo, so sakanak kaj leste tartozilas. Kadale kiposke manushen – kas mudarde tela Pharrajimos –sikadas le filmoske direktoreske, sar le kiposki chachi gazda, ke numa les si zakono te sikaven o kipo. Kado choripe si mange le “shooting beck”-eski fundutni eksperijencija.

O Romakép Műhely, sar lesko webrig iskiril, kodi kamel t’avel le kipongo chorimasko, palpale boldyimasko arxivo. Del than le műhelyeske vorbisarimatonge, le dolgozatonge so le sityarde iskirinde, thaj del vi pershpektivi te keren kavere rodimata. Le nyevile kiposka kritikake forumeske kamel te lel rig majzhanglo t’avel o kipo, t’avas puterde karing jekhavreste, thaj vi kodi te zhanavel, ke numa relativno than si ando minoriteto t’avas. Sako manush minoritetoj, de si, kon chi zhangle kadi pala pende. Le romenge kiposke nyevi generacija but shaj zhutil ande kadi.

Le Romakép Műhely-eski historija:

Perdal pel 4 bersheski historija, perdal pel arxivalime pecipija thaj kodolenge sereplovonge andre sikavipe avri buxlyol angla amare jakha jekh shpecialno sityarimaski thaj sityimaski forma, pecimata so formalin o kethanipe, so pasha tordyol ko aktivizmo, de naj kodo. Pala zhanimatongo anav la univerzitako chaso jekh dokumentosko filmosko mozivo shovel, so le kulturalnona rezitastancijako than kerdyol.

Lesko historija ando 2009-to bersh zhal palpale, kana zhanimata keros pel ELTE MMI Filmosko, Medijako thaj Kulturako Elmeletosko Doktorengo Programo, thaj anda mure rodimata inditinde jekh kurzushi kodole sityardenge, kon komunikacijasa thaj filmonca foglalkozinas po BA nivelo. Le prezentaciji thaj andre dimata but rodenas le romengi reprezentacija thaj karing kadi denas kritikake elmeletura, le ekspresijake sistemi, thaj vi kodi, sar trubul te hasnalinas kadala butya. Le shunitorenge puterdyipe but jelentindas mange maj dur te kerav kadala rodimata, thaj pala kodi karing o sityaripe. Pel kuzushengo agor but zurales lashe seminaroske dolgozatura iskirinde: le Bódi Lórántesko thaj le Kertész Mátévosko kethanutni butyi („A Marian Cozma-mítosz”) so ando zhurnalo  AnBlokk  „Cigányozás” dine avri (4.sz. 2010, p. 20.), thaj apoj kadaleski jekh majbuxli verzija kathar e Bódi Lóránt ando Belügyi Szemle publikalinde („Szíven szúrt nyilvánosság”, Belügyi Szemle. 59. évf. 2011/9. pp. 65-75.)

Ando 2010-to bersh le oprune sityarimaske metodologijako centro sas jekh kurzusheske baramaski kompeticija pe la Mashkarutnona Europaki Univerzita (CEU) zhanglem te palyazil le kurzusheski avri buxlyosaripe, jekh nyevone sityarimaske formako planosa. Ando 2011-tone bersheske primavarako semester ando DocuArt Mozivo jekh filmesko klubo kerdem, so kethane phandelles la univerzitake prezentaciji. Le kurzusheske shunitorenge shajipe dem te moderalin le vorbisarimata palal filmonge vetiteshi: butzhene (e Farkas Clara, o Kováts Bálint, o Szalmás Attila) loshasa kerde butyi pe kadi.

Le nyevona sistemaki maj vasno rig kodo sas, ke le toretickona prezentacijake materialura zhanglam zhuvindo te keras. Trubulas butivar kaver te keras o chaso t’avel amen vrama te vorbisaras pala kodo, so dikhlam, so shundam ando filmosko klubo. O rezultato pale na numa jekh dinamikano prezentacijako rindo kerdyilas, de le sityarde, sityara, rodara thaj kavere manusha, kas erdeklil le romenge thaj le societatoske pushimata, kethanes kommentalinde so dikhle. Po agor, le palyazatosko zhutipe vi pe kodi das shajipe, opre te las le vorbimata, so ab’akanak ande amaro arxivo si.

O filmosko klubosko kurzushesko kaver vasno rezultato is jekh chachikano “műhely”, le kurzusheske sityardenca (e Bánkúti Anna, e Farkas Clara, o Kerényi Máté, o Kováts Bálint, e Szilágyi Sára, e Vámos Anna), le vorbitorenca (e Baranyi Mária, e Juhász Anna, o Oláh Norbert, e Péli Sarolta, e Szász Anna, e Vermes Dóra), thaj le dulmutane kurzusheske shunitorenca (o Bódi Lóránt, o Kertész Máté) kethanes lasame te plankeras le avutne bersheske programura.

Kade formalindaspe jekh filmosko klubosko kehtanipe, kon organizindas kadi butyi: la kijake vorbi muro doktorikano rodipe das karing e tematika, de le lashe gindimata karing le programoske riga le műhelyeske membrura. Le kethanutne gindisaripe vi kodo parudas, sar me dikhav e luma, sar parudas vi lengo.

E butyi but pedagogikane thaj metodologijake problema andas opre. Na numa e puterdyi prezentacija kerdas gindo, de vi la temako senzitiviteto.

O rezultato ando 2012-to bersh jekh maj shukar programo avilas, pe soste lashe jilesa phirnas le ELTE univerzitake sityarde, ke pale hirdetindem le filmosko klubo sar kurzushi, de atunchi nas teoreticka chasura.) Opre lam le vorbisarimata, de sunuj, ke numa unyi anda lende sas arxivalime.

O 2013-to bersh andas o nyevo fordulaso, le Az Erste Stiftung/WUS Austria PATTERNS Lectures-esko palyazato kerdas maj buxlyo o kurzushi. O than akanak le kultucko Romano Parlamento sas. O shinajipe simbolikano sas, ke e rama ashilas, de avri gelam anda la univerzitako zido. O kaver pale le Zsigó Jenővosko zhutipe sas, bilesko nashtig kerdamas kasave but thaj shukar butya. Andel kurzushenge organizipe o Müllner András, la katedrako sheruno las rig, so zurales but jelentindas amenge.

Le Romakép Műhely-esko “Serojipe, identiteto” anavesko programo pashe kopchisardaspe le prezentacijangi tematika. Andal nachile bersheske programoske membrura (o Bódi Lóránt, e Farkas Clara, e Juhász Anna, o Kerényi Máté, o Oláh Norbert, e Szász Anna, e Szilágyi Sára) thaj jekh nyevo membro (e Horváth Luca) sar ijjazhenengo kethanipe lasame te organizinas o programo. Pala kodo maj nyeve, vazhni butyara kerdas ando kopchipe le programosa: kathar o ELTE Studió o Hajnal Ernő thaj o Molnár Márton kerde thaj grizhisarde e webrig, o Hajnal Ernő das opre po Youtube le vorbisarimata, le prezentaciji, o Venyercsán Péter, kon po filmosko fakulteto sityilas, las opre le vorbisarimata, e Sándor Emese, kon komunikacija sityilas, grizhisardas le filmosko kluboski rig po Facebook.

O palyazato vi kodo zhutilas, ke unyi programura zhanglam te finansirozinas, so ande kopchimaste sas le filmosko klubosa, de o filmosko klubo bilovengo organizindam.

Pala o trito bersh kaver planura kerdem, kaver kethanipe vazdas, maj dur keras le kurzushengo bararipe (aba le Müllner Andrásesa kethanes, thaj chi bistras so pecisajlas, chi pel Zsigő Jenőveske gindimata, pe leski kritika).

O PATTERNS Lectures-ke zhutimasa zhanglam maj buxlyo te keras le műhelyeski butyi: ande kodolesko than, ke vendegon t’akharas, kerdam jekh programosko rindo, so andel trin kotora ashel, thaj Metszéspontok I-III. sas lesko anav.

E koncepcija pala Metszéspontok I-III. thaj le anglarde pecipiji.

O analiza ando Romakép Műhely – maj feder andel informalni vorbisarimata, na andel filmosko klubo – opre ande unyi ambivalenciji andej koncepcija, thaj ande kodi sar kerdamles. O zhanipe thaj e kulturalno rezistencija kodi phenelpe anda amari pershpektiva, ke sar la univerzitake sityarimaski rig, palal sityareske tradimasa, teoreticka sityarde manushenca keras jekh kulturalno than, kajso vi phure thaj vi terne, kaversar sityarde dikhitorenca thaj vendegonca kethanes zumavas te pushas, thaj vi te formalinas amare pushimata. E shib, so hasnalinas, zumavel te krujarel o hasnime ekspresiji, so hasnin andej medija, andej projektonge deshkripciji. E problema atunchi avel avri, kana le artistura ande lengo konteksto den vorba, le inovativni gindimata le umbrale romane kiponca chi zhanen avri te phagren ande kodo etnikano gettovo, so kamen tele te burdin.

Sa pala kadala butya, le inkonzistenciji zhi kodi ingerdasame, ke amaro műhelyeski butyi v’atunchi pale kerel kadala hegemonikane rezprezentacijake politiki, so kamel te khosel.

Jekh nyevo testo kerdam jekh trine kotorengo programosko rindosa, so le Raatzsch J. André vizualnone artarisa, le Müllner Andrásesko zhutimasa butyardam avri, de vi samitindem pel Tranzit.hu artimasko centro, thaj po Romano Parlamento.

O Romakép Műhely

Metszéspontok I.

Kitágított terek — Fél évszázad cigánykodás és parasztkodás.

Filmek, korrajzok, szabad gondolkodás

Than: Romano Parlament, 8-to krujalo, Tavaszmező v. 6

Vrama: 2013. december 13. 18,00

Le filmoske rigangi kompilacija ando 2014-to bersh januari 10 pe’khe simpozioneska prezentacijake sikavel andre kodole societatoske historijaki fundanya, ande soste le prezentara peske kulturalni direktivi avri gindinde.

O Független Színház-eske artarengi andre dipe le filmongee narrativno, o dikhitoreski percepcijaki procedura kamel andre te shuvelpe kade, ke avri buxlyarel le mozivoske sociokulturalno than: le “palpale pushimaske” perfomativno aktushesa te kerel jekh refleksivno pozicija. Thaj pala kodi but pushimata del opre palal romengo pushipe. La prezentacijako vazhno pushipe si kodi, ke sar zhanel o sagutno hatalmo telal ideologijako colo te sharavel le pizdimaske politiki, te tasavel vady te torzitil sar organizalil pes le ungrikone themeske roma. 

Cigányok – dokumentumosko filmo, 1962 d.: o Sára Sándor

annak változások – dokumentumosko filmo, 1979 d.: o Gulyás Gyula, o Gulyás János (kotor)

Cséplő Gyuri – filmo, 1978 d. : o Schiffer Pál (kotor)

Hodina

A válogatás – dokumentumosko filmo, 1970 d.: o Gazdag Gyula (kotor)

Rongyos hercegnő – dokumentumosko filmo, 1975 d.: o Dárday István (kotor)

Tollfosztás – filmo, 2012 d.: o Balogh Rodrigó, o Illés Márton (kotor)Kurator: e Pócsik AndreaLe prezentacijako keritora: o Balogh Rodrigó, o Boros Tamás, o Illés Márton thaj o Szegedi Tamás (Független Színház)

Le prezentacijaki vrama: cir. 180 p. Jive shaj ushtaven andre. 

Metszéspontok II.

SIMPOZIONO

Shtrategiji 1957-2014

Kulturalni programura te keren direkciji, te fundosaras instituciji

Pala le romane intelektualni manusha

Kulturpolitiki, sociopolitiki, serojimaske politiki

Le ungrikone themeske romen naj institucijaki fundanya – naj biumblade rodimaske instituciji, arxivura, muzeumura. E Pierre Nora historijarica kodi phendas, ke le romen barvalo serojimaski, de cerra historijaki avucija si.

O simpoziono pe kethanutno gindisaripe akharel intelektualnone romen, kon avri len pengi rig ande kadi procedura, te kerdyon kadala instituciji.

Le prezentaciji ande la kronologijako rindo sikaven le epoka, de amaro cilo naj kodi te keras epoki, maj feder le institucijange politikake andre sikavipe. Amaro cilo si kodole pushimata te vizhgalinas, butfelika hatalmoske politiki sar zhangle avri te sikadyon? Soske shtrategiji kamen te krealin le prezentara thaj lenge butyake amala, te burdin le korlatura, sar zhanen te buxlyon pengo than te mishkin, pala soske personalne ambiciji, soske motivaciji zhangle te zhan devorta?

So shaj phenas pe kodo than, kajso avri gindinde kado institucisaripe, thaj laspe te keren butyi? Soske kriterija vady korlatura hatarozinde kadi procedura? Sar illeskedil ande la epokake institucijangi sistema (andel kaver nacionaliteto kerde vady le majoritetoske institucijangi sistema)?

Than: le tranzit.hu puterdi oficija

1068 Budapeshta, Király v. 102

Vrama: 2014. januari 10. 9,00-17,30

Programo9:00-10:00

Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége 1957-1961László Mária hagyatéka

Prezentarica: e Sághy Erna historijarica, zhurnalistkinya 10:00-11:00

Rákospalotai Cigányklub „Rom Som” 1972-1978

Prezentari: o Choli Daróczi József poeto, bolditori

Kavejaki hodina11:15-12:15

Népművelési Intézet 1979-1985

Prezentarica: e Daróczi Ágnes rodarica, civilnone hakajengi aktivistkinya12:15-13:15

Romano Kher – Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház 1980 (1987) – 2010

Prezentari: o Zsigó Jenő sociologijari13:15-14:30

Mizmeresko xaben14:30-15:30Galéria8 2012-Prezentarica: e Junghaus Tímea artoski historijarica, kuratorica15:30-16:30

Roma Image Studio – Berlin 2012-Prezentari: o Raatzsch J. André vizualno artisto, kuratoriModeratori: o Müllner András{roma}

Le etnicitetoske biknimasko kontrakto. Metszéspontok III.Pala le simpozionosko agor sas le Sostar gruposke avri tordyarimasko puterdyipe andel Tranzit.hu-esko than. O Raatzsch André kade kommentalindas le koncepcija ande peske kuratoreski riporto:O “The contract to sell the ethnicity” aba vi ande pesko cimo pej kontradikcija vazdel, te avel zavari andel kritikaki pershpektiva. O Sostar grupo vi kadi kontradikcicko relacija kamel te paruval, so vi le gruposke membron butivar etnicizalipe thaj moralizalipe kerel sila. O “The contract to sell the ethnicity” naj jekh klassicko avri tordyaripe, maj feder jekh performativno pecipija, so chi sikavel andre vizualne artimaske dyelura, naj vitrinura thaj chi naj politikaki demonshtracija.Ando 2014-to bersh “Perdal ushtyavas e granyica” anvesa maj dur kerdas butyi o Romakép Műhely ande sityilo than, ando DocuArt, thaj v’atunchi o Müllner Andráseske kurzushenge shunitorenca.

E koncepcija chi parudyilas. O angluno kasavo kulturalno than formalindam, kaj vi le “avrutne” dikhitori zhangle te hasnin le zhanimata, pe soste le univerzitake kurzusha vazdam. Le shunitorenge puterdyipe, le phurengi-ternengi problema, le kavere, dulmutane vorbimata opre hasnindam.Pala inkerdyipe zhanen sakofelo te rakhen kodol, kas erdeklil e butyi, so anglunes sar arxivo sas opre, de vi akanak frishnosarasles, andre te dikhen.Jekh butyi biztoshoj: le romengi reprezentacija sar ekspresija, le dikhimasko vizhgalato maj dur ando mashkar ashel: zumavas opre te rodas le bipinzharde romane artaren, butya thaj nyevi sempontura karing le kanonizalime butyaki analiza. Zumavas le romane kulturake ekspresiji pale te pheras tartalmosa, tele te bontinas lenge jelenteshura thaj pale te formalinles. Thaj vi tela kadyi butyi reprezentalinas kodi pershpektiva, ke o refleksiviteto trubul le rodimaska pozicijake, thaj na roma te keren, atunchi feladatoj.E Pócsik Andrea, 2014-to bersh, augustushi.Magyarról romani nyelvre fordította: Arató Mátyás

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do

join for our mailing list

Phone

129-828-7534

Address

710 Russel Station Suite 315

Socials